Az Egészséges Szív Európai Chartája

A Szívalapítványok Európai Hálózata (EHN) és az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) kezdeményezésére, az Európai Bizottság és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával Brüsszelben június 12-én kihirdették az Egészséges Szív Európai Chartáját Markos Kyprianou, az Európai Unió Egészségügyi Biztosa jelenlétében.

A Chartához az érintett európai és nemzetközi társaságok széles köre csatlakozik, mivel:

• a szív és érrendszeri betegségek továbbra is a halálozás vezető okai Európában
• a Charta célja a szív és érrendszeri betegségek elleni küzdelem és azok megelőzése,
• az Egészséges Szív Európai Chartája a kockázati tényezőkkel foglalkozik és a többszektoros együttműködés mozgósítását célozza a szív és érrendszeri betegségek megelőzése, és az Egészséges Szív elősegítése ügyében;

A Charta aláírói kötelezettséget vállalnak, hogy a megelőzés eszközeivel küzdenek a korai halállal és a szív és érrendszeri betegségekkel szemben. Megállapítják, hogy szív és érrendszeri betegségek többtényezős kóroki állapotok, ezért - társadalmi és egyéni szinten egyaránt - minden egyes kockázati tényezőt kezelni szükséges. Fogadják, hogy szorosan együtt fognak működni minden lehetséges partnerrel, állami és civil szervezettel. Az aláírók remélik, hogy ezzel elősegítik az eljövendő Egészségesebb Szívű Európát.

2007. június 20-án, mindössze 8 nappal a brüsszeli európai kezdet után hazánkban is a szívbetegségek elleni küzdelem új korszaka kezdődött az Egészséges Szív Európai Chartájának szellemében. A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány szervezésében a Chartát ünnepélyes keretek között írta alá Dr. Horváth Ágnes, a Magyar Köztársaság egészségügyi minisztere, valamint 18 szakmai és társadalmi szervezet vezetője.

Olvassa el az Egészséges Szív Európai Chartáját! (pdf)

A Charta aláíróinak célja, hogy

A kihirdetés nem egyszeri esemény, hanem egy folyamatos tevékenység kezdete legyen. Ennek eredményeként nemcsak az egészségügyi ellátórendszerben, hanem a társadalom valamennyi területén intézkedéseket kívánnak elérni a drámai szívhalálozás és a gazdaságot sújtó korai rokkantság visszaszorítására. Ezért - egyidejűleg más uniós tagállamokkal- a politikai döntéshozást, törvényalkotást is befolyásolni szeretnék.

Összhangban az európai tervekkel az aláírók három azonnali célkitűzést tettek:

• A gyermekek óvodai, általános és középiskolai tantervébe, oktatási folyamatába be kell építeni az egészséges életmód megtanítását. Ez részben szemléleti, elméleti hagyományos tanórákat, részben pedig komplex egészséges iskolai életmód megvalósítását jelenti: minden nap 60 perces fizikai edzést, az ajánlott mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztást, a sóban, cukorban és zsírban gazdag ételekhez való hozzájutás meggátlását és a dohányzás elleni eltökélt harcot.
• Az egész országban a legerőteljesebb adminisztratív, törvényi és árképzési módszerekkel fel kell lépni az aktív és passzív dohányzás ellen. Az intézményi, munkahelyi, vendéglátóhelyi dohányzás tiltott legyen. Ezt a tiltást már kilenc más európai országban bevezették.
• Megfelelő szabályozással, a média közreműködésével el kell érni, hogy minimálisan egy felnőttre napi 400, ideálisan napi 600 g zöldség - gyümölcsfogyasztás jusson. Az Európai Unióban a jelenleg folyó törvényalkotási folyamat, az élelmiszerek cimkézésének felülvizsgálata és a Közös Agrárpolitika reformja erre jó esélyt kínál.

CSATLAKOZZON ÖN IS, EGY HOSSZABB, TELJESEBB ÉLETÉRT!

III. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia

A III. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia a MOTESZ Interdiszciplináris Fórumsorozata keretében 2007. novemberében rendezték meg tizenöt tudományos társaság valamint a Kardiológiai Szakmai Kollégium és az Országos Alapellátási Intézet közreműködésével. A konferencia ajánlásait a Magyar Nemzeti Szívalapítvány is támogatja.

A kardiovaszkuláris betegségek kockázatának becslését, a megelőzés lehetőségeit és a betegségek kezelésének irányelveit összefoglaló, a mértékadó hazai orvosi tudományos társaságok közmegegyezésével létrejött ajánlást itt töltheti le.

Európa első számú gyilkosa a szív- és érrendszeri betegség. Évente sokmillió európai polgár hal meg emiatt. A szív- és érrendszeri betegségek döntő többségét az érelkeményedés, érelmeszesedés alapján létrejövő állapotok teszik napjainkban, ide tartozik a szívinfarktus, a szélütés, a végtagi erek betegségei, elzáródása.

Az érrendszer betegsége igen hosszú tünetmentes, "lappangási" időszak után manifesztálódik, ezután azonban már megszüntetni, meggyógyítani nem lehet, legfeljebb romlását tudjuk lassítani, esetleg időlegesen megállítani.

Az érrendszer betegsége döntően káros életmódból, helytelen társadalmi létformából fakad, és ezért életmódváltoztatással kialakulása megelőzhető, előfordulása negyedére csökkenthető! Sajnos azonban az életmódváltoztatást a fogantatás pillanatától kell érteni, hiszen az érrendszer betegsége, illetve a káros életmódmodell rögzülése egyaránt ekkor kezdődhet, kezdődik.

Nem lenne elég az egészségnevelési kampányok folytatása, erősítése? Válaszunk: nem. Széles társadalmi, nemzeti és nemzetközi összefogásra van szükség, érdemi politikai döntésekkel, a média részvételével, az orvosszakmai munkán túlmenően.

• Az oktatásban a tanulók napi fizikai aktivitását célzó döntéseket, a mezőgazdaságban a kívánt minimálisan 400, optimálisan 600 gramm fejenkénti zöldség- gyümölcs fogyasztást elősegítő (gazdaság)politikai szabályozást,
• a reklámokban a gyümölcs-zöldség preferálását a sós, cukros, zsíros összetevőjű ételeket népszerűsítő megjelenésekkel szemben,
• de legfőképpen az aktív és passzív dohányzás visszaszorítására teendő leghatározottabb törvényi lépéseket csak akkor tudjuk elérni,

ha a döntéshozók tájékozottak ezen a téren és együtt kívánnak működni a az emberek egészségéért.

Szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezői
Biológiailag meghatározott	Életmóddal összefüggő
Magas vérnyomás Magas vércukorszint Emelkedett koleszterin szint Túlsúly/ elhízás	Dohányzás Egészségtelen étrend Túlzott alkoholfogyasztás Mozgásszegény életmód
Általános kockázati tényezők
Nem befolyásolható	Befolyásolható
Életkor Nem Öröklött tényezők Etnikum	Jövedelem Iskolázottság Életkörülmények Munkakörülmények

Szív és érrendszeri betegségek kockázati tényezői

Ne dohányozzon Rendszeres testmozgás - legalább 30 perc hetente 5 nap Egészséges étrend Túlsúly kerülése (testtömeg-index 25 alatt) Vérnyomás 140/90 Hgmm alatt Koleszterin szint 5 mmol/l alatt LDL (rossz) koleszterin 3 mmol/l alatt Normális szénhidrát anyagcsere Túlzott stressz kerülése Szükség esetén megfelelő gyógyszerek szedése Korai szív és érrendszeri betegség esetén a családtagok szűrése

Adatok a szív és érrendszeri betegségekről

• A szív- és érrendszeri betegségek Európában a halálozás 52%-át teszik ki.
• A 45 év feletti férfiak és a 65 év feletti nők halálozásának leggyakoribb oka a koszorúsér-betegség Európában.
• A koszorúsér-betegség első megjelenésekor az esetek 51%-ában korainak (65 év alattinak) minősül.
• A koszorúsér-betegek 20 %-a cukorbeteg is.
• A szív- és érrendszeri betegségek évi költsége 169 milliárd Euro az Unión belül. Az elmaradt termelés ehhez még 35 milliárdot hozzátesz.
• A szív- és érrendszeri betegség Európa minden országában a legfőbb halálok a nők között, valamint Franciaország és San Marino kivételével a férfiak között is.
• Évente 450 000 ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben a dohányzás miatt Európában.
• Az étrend Észak és Nyugat Európában egyre közelít az egészségeshez, míg Európa többi területén attól távolodik.
• Ismert, hogy a zsírban, cukorban és sóban gazdag táplálék, mely kevés komplex szénhidrátot, kevés gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, növeli a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Az Unión belül azok, akik naponta 400 g zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, 7%-kal csökkentik a szívroham és 4 %-kal a szélütés veszélyét, mely Unió szinten több, mint 50 000 emberélet megmentését jelenti. Ugyanezek a számok napi 600 g zöldség, gyümölcs esetén: 18 %-kal kevesebb szívroham, 10%-kal kevesebb szélütés és 135 000 évente megmentett emberélet.
• A kövérség évről évre drámaian gyakoribb Európában. A magas vérnyomásosak 60 %-a, a koszorúsér-betegek egyharmada, a szélütést elszenvedők egyötöde esetén játszik oki szerepet a kövérség kontinensünkön.
• 23 millió felnőtt cukorbeteg él az Unióban és számuk emelkedik.
• Rengeteg ember él fizikailag inaktív módon. Az inaktivitás jelentősége a szívrohamok esetén 20, a szélütés esetén 10 %-os a fejlett világban.
• Sajnos, azok, akiknél családi halmozódás áll fenn a szív- és érrendszeri betegségek terén, nagyobb eséllyel számolhatnak azzal, hogy ők maguk is megbetegszenek.
• Európán belül is nagyok a kockázati különbségek. Pl. Magyarországon a dohányzás 30 %-os, míg Olaszországban csak 15 %-os elterjedtségű.