Szívelégtelenség

Szívelégtelenség az az állapot, amikor a meggyengült szív nem képes elegendő mennyiségű vért szállítani a szervek működéséhez. Leggyakoribb tünete a légszomj, súlyosabb esetben fulladásérzet, mely jelentkezhet kisebb terhelésre, de nyugalomban is. Gyakori tünet vizenyők kialakulása, elsősorban lábdagadás. Előfordulhatnak hasűri vizenyők, illetve a tüdőkeringés zavara esetén tüdővizenyő.


Gyakoriság, előfordulás
A szívelégtelenség gyakoriság a teljes népességben 2-3 % közötti. Tünetmentes kamrai működészavar körülbelül a lakosság 4 százalékában fordul elő, közöttük kialakulhat tünetet okozó szívelégtelenség is. Idős korban a gyakoriság megemelkedik, 70-80 évesek között: 10-20%. A szívelégtelenség magas halálozású betegség, meghaladja a rosszindulatú daganatos betegségek átlagos halálozását.

A szívelégtelenség kialakulhat többek között: Szívinfarktus utáni állapotban idült koszorúér-szűkületben (70%) Súlyos szívbillentyű betegségben (10%) Szívizombetegségben (10%) Magasvérnyomás betegség szövődményeként Egyes anyagcsere-betegségekben (cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés) Túlzott alkoholfogyasztás következtében

A kóroki tényezők között jelentős átfedések vannak, s az arányok jelentősen különböznek a szívelégtelenség különböző típusaiban.

Hogyan ismerhető fel a szívelégtelenség?
- Fáradtságérzet, a terhelhetőség csökkenése
- Légszomjérzés megterheléskor vagy lefekvéskor
- Étvágytalanság, puffadás, has megdagadása
- Gyakori köhécselés, köpetürítés
- Lábak, bokák, lábszárak megduzzadása, mely az ujjbenyomatot megtartja

Életmódi tanácsok szívelégtelenségben

NYHA beosztás
A szívelégtelenségnek súlyosságától függően különböző stádiumai léteznek, ezek az ún. NYHA stádiumok. A New York Heart Association által készített, az egész világon használatos beosztás a betegeket aszerint kategorizálja, hogy fizikai aktivitásuk mennyire korlátozott.

1. stádium: panaszmentesség, normális fizikai terhelhetőség,
2. stádium: nehéz fizikai terhelésnél jelentkező nehézlégzés,
3. stádium: már könnyű fizikai terhelésnél is fellépő nehézlégzés,
4. stádium: nyugalomban is előforduló nehézlégzés.

Gyakori vizsgálatok szívelégtelenségben

• Szívultrahang ("echo")
• Elektrokardiogram (EKG)
• Mellkas röntgen
• Laborvizsgálatok

A szívelégtelenség gyógyítása
Az esetek legnagyobb részében a szívelégtelenség kezelésétől nem lehet végleges javulást várni. A jól beállított kezeléssel azonban a betegség romlása megakadályozható és a beteg hosszú időre tünetmentessé válhat.

Gyógyszeres kezelés szívelégtelenségben

Eszközös módszerek szívelégtelenségben

• Kamra reszinkronizációs kezelés (CRT)
  A mindkét kamrát ingerlő ritmusszabályozó készülék javítja a meggyengült szív összehúzódásának összerendezettségét, harmónáját
  
  
• Beültethető kardioverter-defibrillátor (ICD)
  A hirtelen szívhalál elhárítására szolgáló külső defibrillátor miniatürizált, a testbe beépített változata. Folyamatosan figyeli a beteg ritmusát és életveszélyes kamrafibrilláció vagy hasonló ritmuszavar esetén közbeavatkozik. Kombinálható a CRT kezeléssel.
  
  
• Beültethető kamrai segédeszköz
  Általában szívátültetésre váró súlyos betegekben segíthet a speciális eszköz
  
  
• Műszív, Szívátültetés

Forrás: Az Európai Kardiológiai Társaság vezérfonala: Az akut és krónikus szívelégtelenség diagnózisa és kezelése. doi:10.1016/j.ejheart.2008.08.005.

Régi szívgyógyszerből új rákgyógyszer?

Sikeresen gátolták rosszindulatú daganatok növekedését rákkutatók a szívelégtelenség kezelésére évszázadok óta használt digoxin adásával. A sikeres egérkísérletek eredményeit az amerikai Természettudományi Akadémia folyóirata közölte   >>>tovább>>>

© MNSZA
2006. május 16. | Frissítve: 2011-01-03 11:26