A dohányzási tilalom csökkenti a szívinfarktusokat

A dohányzási tilalom óta Rómában is csökkent a halálozás. A passzív dohányzás egészségkárosító hatásáról számos bizonyíték áll rendelkezésre. A mások által szívott cigaretta füstjét belélegezve megnövekszik a koszorúér betegség, a tüdőrák, szélütés kockázata. A tudományos eredményekre alapozva már sok országban jogszabály korlátozza a nyilvános helyeken a dohányzást. A dohányzás korlátozását a nyilvános területen már Európában is több országban bevezetették. Ennek jól mérhető egészségi hasznát mutatta ki egy olasz munkacsoport.

Olaszországban 2005 január 10-én vezettek be átfogó dohányzási korlátozást nyilvános helyeken, hivatalokban, üzletekben, éttermekben, diszkókban. A korlátozás után a levegőszennyezettség jelentősen csökkent. Jelentősen csökkent továbbá a nem dohányzó dolgozókban a vizelettel ürülő kotinin mennyisége. A nikotin ezen lebomlási terméke a nem dohányzókba 17,8 mg/ml-ről 3,7 mg/ml-re csökkent.

Történt-e változás a szívinfarktusok számában?
A kérdés megválaszolásához a kutatók feldolgozták a korlátozások bevezetése előtti évek (2000-2004), illetve az azt követő év (2005) szívrohamainak adatait. A teljes körű feldolgozás során, a kórházon kívüli eseményeket is figyelembe vették, továbbá a dohányzási szokásokat, életkort, szociális helyzetet, de még időjárási adatokat is.

Azt találták, hogy már a korlátozás első évében jelentősen csökkent a szívrohamok száma. 35-64 év közötti életkorban 11,2 %-kal csökkent a koszorúér események száma Rómában. A 65-74 éves korosztályban a csökkenés 7,9 % volt. 74 év felett nem találtak különbséget. A legnagyobb mértékű csökkenés a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetben lévők között volt megfigyelhető. A felmérés megerősíti, hogy a dohányzás korlátozása az egészségvédelem hatékony és egyszerű eszköze.

Mi a helyzet Magyarországon a dohányzással?

A szív és érrendszeri betegségek, ezen belül is a koszorúér betegségek jelentik a vezető halálokot hazánkban is. Ezért már egy kis mértékű csökkenés is nagyon jelentős népegészségügyi, emberéletekben kifejezhető nyereséggel jár. Rendkívül sajnálatos, hogy hazánk továbbra is halogatja a más uniós országok egész sorában bevezetett intézkedéseket, ráadásul hazánkban a koszorúér betegség okozta halálozás és a dohányzás mértéke is nagyobb, mint sok olyan országban, ahol már érvényes nyilvános helyen a dohányzás tilalma. Ezzel Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt kötelességeit is megszegi, nem teljesítve az Egészségügyi Világszervezet égisze alatt kihirdetett dohányzás ellenőrzési keretegyezményben vállalt kötelességeit.

Bár 2008-ban a szakmai és civil szervezetek nyomására napirendre került nálunk is a korlátozás bevezetése, ezt 2008 októberében a válságra hivatkozva levették napirendről. Így napról napra tovább növekszik nemcsak az értelmetlenül meghaltak száma, hanem a dohányzás következtében elszenvedett gazdasági kár is. Az októberi döntés óta ez több mint 40 milliárd forint veszteséget jelent.

(Forrás: Circulation. 2008;117:1183-1188.)