Néhány kardiológiai vizsgálómódszer

EKG
Az EKG a szív elektromos tevékenységének rögzítését szolgáló fájdalmatlan vizsgálat. Elsősorban szívritmuszavarok, illetve koszorúérgörcs, szívinfarktus kimutatására alkalmas, de számos más állapot felismerését is segíti ez az alapvető kardiológiai eljárás. Teljesen veszélytelen.

Terheléses EKG A vizsgálat során a beteget futószőnyegen vagy kerékpáron fokozatosan emelkedő mértékben terhelik meg és közben rögzítik az EKG jeleket, vérnyomását és más adatokat. A vizsgálat segít eldönteni, hogy a mellkasi panaszokat koszorúér-betegség okozza-e. Egy ismert koszorúérbeteg esetében a betegség előrehaladását lehet követni a vizsgálattal.

Alkalmas az állapot felmérésére szívinfarktus vagy szívműtét után és más állapotokban is. A mennyiben szívinfarktus után a vizsgálat eredménye negatív, azaz kóros jel vagy tünet nem alakult ki, akkor a szívinfarktus ismétlődésének a kockázata alacsony.

A vizsgálaton résztvevőknek ajánlatos könnyű ruházatban, sportcipőben megjelenni. Nehéz étkezést kerülni kell. Az orvos esetleg néhány olyan gyógyszer átmeneti felfüggesztését javasolhatja a vizsgálat előtt, melyek zavarhatják az eredmény megítélését. A vizsgálat előtt kardiológiai vizsgálat szükséges.

A terheléses EKG érzékeny módszer, de a kapott eredmény nem tekinthető 100%-os bizonyosságnak. A terhelés kiegészítése izotópos vizsgálóeljárással szükséges lehet. Súlyosabb eset gyanújakor sor kerülhet szívkatéteres vizsgálatra is.

Holter EKG A 24 órás ambuláns vérnyomás monitorozás, másként Holter vizsgálat kiküszöböli szokásos EKG vizsgálat hátrányait: rövid tartamát, helyhez kötöttségét. Segítségével olyan ritkábban, vagy csak bizonyos napszakokban, például éjszaka előforduló eltéréseket is rögzíteni tudunk, amik egyébként rejtve maradnának. A készülék további előnye, hogy nem csak ágyban fekve, teljes nyugalomban tudjuk szívét ellenőrizni, hanem akár egész napos aktivitás alatt is, azaz olyan helyzetben, ami sokkal jobban hasonlít az Ön megszokott tevékenységéhez, mint a teljes ágynyugalom. Előfordulhat, hogy a vizsgálat során valamilyen panaszt érez.

A felvételt később áttekintve eldönthetjük, hogy panasza szíveredetű-e vagy sem. A Holter monitorozás egyszerű, fájdalmatlan és veszélytelen vizsgálat.

Echokardiográfia
A szívre irányított ultrahang visszaverődését mozgó képként leképező eljárás. A szívbillentyűk állapotának, a szív pumpafunkciójának, alakjának, a szívizom mozgásának vizsgálatát teszi lehetővé. Teljesen veszélytelen.

Speciális módszer a nyelőcsövön keresztüli (transzözofageális) echokardiográfia. Előkészítést igénylő vizsgálat, mely még nagyobb felbontású (pontosabb) képet ad.

Izotópos vizsgálatok
Ritkább eljárás, speciális műszerezettséget és szakembereket igényel. Egyrészt a szív alakját, pumpaműködését jeleníti meg. Terheléses EKG után a szívkoszorúerek keringését is lehet ellenőrizni a módszerrel.

Szívkatéterezés 
Sokszor a fenti módszerek nem elégségesek az állapot megítélésére. A vizsgálat során a szívhez egy eret megszúrva vékony katétert vezetnek fel, amivel nyomásméréseket lehet végezni, illetve egy speciális röntgen készülékkel a szívet megjeleníteni. A koszorúerek állapotát legpontosabban ez mutatja meg. Speciális katéterrel a felismert koszorúér-szűkületet műtét nélkül is meg lehet tágítani (PTCA). A heveny szívinfarktus legjobban szívkatéteres kezeléssel gyógyítható. Az ország jelenlegi és tervezett szívkatéteres laboratóriumait mutatja térképünk.

Gyógyszerek infarktusban	Hatás
Béta-blokkolók	A szívverés lassítása révén csökkentik a szívizom oxigénigényét, vérnyomás csökkentő hatásuk is van.
Vérrögoldók	A koszorúér-keringést elzáró vérrög feloldását célzó vérrögoldó kezelés szívinfarktusban jelentősen javíthatja a beteg esélyeit a túlélésre és a szívizom sérülésének csökkentésére. Kórházi körülmények között adják. Csak az infarktus felléptét követő néhány órán belül hatásos.
Nitrátok	A koszorúereket tágítják, javítják a szívizom vérellátását. A hosszú hatású nitrátok a koszorúérgörcsök (anginák) gyakoriságát csökkentik, a rövid hatású nitrátok a már kialakult anginát képesek oldani. Utóbbiakat nyelv alá kell bevenni vagy befújni a gyors felszívódás érdekében.
Vérzsír-csökkentő szerek	A magas vérzsír szint csökkentése révén gátolják az érelmeszesedést.
Kalcium csatorna blokkolók	Vérnyomáscsökkentő hatásúak, ezen kívül javítják a szívizom véráramlását.
ACE-gátlók	Vérnyomáscsökkentő hatásukon túl számos kedvező egyéb tulajdonságuk is van. Infarktus után különösen hasznos szer, de az érfalak működését is segítheti.
Vérlemezke gátlók	A vérlemezkék kóros összecsapzódását gátolják, ami az érelmeszesedés lassúbbodását eredményezi.

A boka/kar index mérése egy egyszerű vizsgálat a perifériás érbetegség kimutatására tünetmentes stádiumban. A boka/kar index (BKI) a boka magasságában illetve, a felkaron mért szisztolés vérnyomás hányadosa. A folyamatos hullámú (CW) Doppler-készülékkel végzett egyszerű vizsgálat az alapja a perifériás érbetegség diagnosztikájának.

(Forrás: Dr. Farkas Katalin - Metabolizmus, VI. évfolyam, Supplementum A, p: 55-58 )

A boka/kar index normálértéke

A BKI normál értéke fekvő helyzetű betegben 1,0 - 1,3, kórosnak tekintjük, ha az index 0,9-nél kisebb. Az BKI értékének csökkenése a betegség romlását jelzi. A BKI érzékenysége igen magas, 50%-os szűkülés esetén meghaladja a 90%-ot. A BKI mérése diabeteses betegben korlátozott lehet.

Hogyan történik a boka/kar index meghatározása?

Két lépésben. Először egy hordozható Doppler készülék segítségével meghatározzák a beteg vérnyomását a karon. Az első (szisztolés) értéket rögzítik. Ezután a készülékkel a boka szintjében is megmérik a vérnyomást. A két értéket kell elosztani. 0,9 alatti boka/kar index érték kóros.

Vérnyomásmérés a bokán		Vérnyomásmérés a karon

A 0,9 alatti BKI érték a fokozott szív-érrendszeri morbiditás és mortalitás egyértelmű kockázati tényezőjének bizonyult. Az epidemiológiai adatok alapján, Magyar Terápiás Konszenzus konferencia ajánlásába is bekerült a csökkent
(=< 0,9) BKI, mint tünetmentes nagykockázatú állapot.

© MNSZA
2006. május 19. | Frissítve: 2010-07-01 15:33