|
|
|||||
Folyadékmegszorítás szívelégtelenségben?
Régebben elterjedt volt az a vélekedés, hogy a folyadékfogyasztás csökkentése a vizenyők visszahúzódásához vezet. Ezért általában óvatos folyadék bevitelt ajánlanak szívelégtelenségben. Tudományos értékű bizonyíték ugyanakkor nem állt rendelkezésre a kérdés eldöntésére. Egy 2007-ben ír kutatók által közölt vizsgálat új megvilágításba helyezheti a kérdést. A legsúlyosabb, IV. stádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegeket két csoportra osztották. Egyik felük folyadékbevitelét korlátozták, míg a betegek másik fele szabadon fogyaszthatott folyadékot. A súlyos állapotú betegek stabilizálódásáig eltelt időt mérték. A két csoport között nem jött létre különbség a stabil állapot eléréséig eltelt időben. A betegek laborparaméterei sem mutattak különbséget a két csoportban. Ugyanolyanok voltak a veseműködés mutatói és a vér nátrium tartalma mindkét csoportban. Az eredmények szerint nem igazolható, hogy a szívelégtelenségben szenvedőknél korlátozni kellene a folyadékfelvételt. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a folyadékfogyasztás mindenképpen alacsony sóbevitel mellett történjen (kevesebb, mint napi 5 g só). A sajnos általánosan megszokott magas sófogyasztás a megivott folyadékot a szövetek között megköti és elősegíti a vizenyő képződést és megnehezíti a szív munkáját.
Álláspontunk:
A kutatás eredménye érdekes felvetés, de egyelőre még vitatott. Az Európai Kardiológiai Társaság ajánlása szerint súlyos szívelégtelenség esetén napi 1,5 – 2 liter folyadékbevitel ajánlott legfeljebb. Enyhe, vagy középsúlyos esetekben nem szükséges a folyadékbevitel korlátozása. További ajánlat: A kutatás összefoglalója angolul (PubMed) A só és a szívbetegség kapcsolata, ásványvizeink nátrium tartalma Hozzászólások |
Kezdőlapon
Szavazás
Partnereink ajánlata
|
||||