Magyar Nemzeti Szívalapítvány


Aszpirin - nem használ tünetmentes érelmeszesedésben

http://www.mnsza.hu/hirek/kezeles/aaa_vizsgalat.php

Nem ajánlható aszpirin szedése az érelmeszesedés (atheroszklerózis) rosszabbodásának megelőzésére olyan tünetmentes, de magas érrendszeri kockázatú betegeknek, akiknél kórosan alacsony boka-kar indexet (BKI) mértek - állapították meg az Európai Kardiológiai Társaság 2009. szeptemberi kongresszusán bemutatott AAA vizsgálat kutatói.

A boka/kar (BKI) index a tünetmentes perifériás érbetegség kimutatására szolgáló egyszerű vizsgálat. A BKI a boka magasságában illetve, a felkaron mért szisztolés vérnyomás hányadosa. A BKI normál értéke fekvő helyzetű betegben 1,0 - 1,3, kórosnak tekintjük, ha az index 0,9-nél kisebb.

A kis dózisú aszpirin széles körben elfogadott és hatásos szer már kialakult érbetegség ismétlődésének megelőzésére, ún. másodlagos - szekunder prevencióban. Ilyen indikáció például a szívinfarktust vagy szélütést (stroke-ot) követően adott napi 100 mg aszpirin. Ezzel szemben viszont már korábban is kételyek övezték az aszpirin hatásosságát az ún. primer prevencióban, azaz olyan egyéneknél, akiknél még nem alakult ki a tünetet okozó érszűkület, de valamilyen oknál fogva veszélyeztetettek.

A most bemutatott AAA (Aspirin for Asymptomatic Atherosclerosis) a kétkedőket igazolta. A vizsgálatban való részvételre 165 ezer 50 és 75 év közötti skót férfit és nőt invitáltak, ezek közül 28980 volt mentes megállapított érbetegségtől. A boka-kar index meghatározására 3350 esetben bizonyult kórosnak. A 0,9 alatti BKI a perifériás érbetegség magas kockázatát jelöli. A résztvevők fele kapott aszpirint, a másik fele placebot. A résztvevőket több, mint 8 éven át követték.

Az aszpirin nem védte ki a későbbi szív és érrendszeri eseményeket, nem csökkentette sem a szívinfarktusok számát, sem a szélütésekét. Megnövekedett viszont a súlyos vérzések száma és az emésztőszervi fekélybetegségé.

A vizsgálók kiemelték, hogy az aktív szert szedő csoportban is csak 60 % volt azok aránya, akik végig pontosan szedték az aszpirint. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy általában sem magasabb ennél jól együttműködő betegek aránya primer prevencióban. Mindenesetre nem lehet tudni, hogy pontos gyógyszerszedés mellett esetleg ki lehetett volna mutatni védőhatást.

Összefoglalva, a tünetmentes atheroszklerózisban (érelmeszesedésben) nincs előnye az aszpirin szedésnek, viszont megnöveli a vérzések és fekélyek számát.

Forrás: Antithrombotic Trialists' (ATT) Collaboration. Aspirin in the primary and secondary prevention of vascular disease: collaborative meta-analysis of individual participant data from randomized trials. Lancet 2009; 373:1849-1860.

Nyomtatás